A Design Thinking-ről röviden

design-thinking-gere-peter-mi-a-design-thinkingA Design Thinking olyan módszerek összessége, egy olyan gondolkodásmód, amely egy adott problémát/feladatot a hagyományostól eltérő módon segít megoldani. A hangsúlyt a felhasználókra/érintettekre, a felhasználói- / ügyfélélményre helyezi és az adott probléma mélyebb megértésére, még mielőtt megoldásokban kezdene el gondolkodni. Feltárja a felhasználók mélyen rejlő igényeit, ami azt jelenti, hogy az először felvetett probléma teljes átértelmezésére is sor kerülhet, amely egy fontos alapköve egy sikeres innovációs folyamatnak.

A folyamat második felében az ötletelés kerül fókuszba, amelyek közül a legjobbakat egy egyszerű prototípus segítségével a felhasználók rögtön kipróbálhatják, tesztelhetik is. A visszajelzések alapján pedig a kidolgozott megoldás tovább fejleszthető, és ezek után kezdődhet a termék/szolgáltatás/folyamat implementációja.

A Design Thinking azon felül, hogy radikálisan a kulcsfontosságú felhasználókat helyezi középpontba, segít megtanulni levenni a „szemellenzőt”, miközben valós kihívások megoldásán dolgozik a szervezet.

A következő 2 perces videó bemutatja a Design Thinking módszertanát először elméleti megközelítésben, majd egy gyakorlati példa segítségével:

design-thinking-video-gere-peter

Mire használható?

  • Alkalmazható céges külső/belső folyamatok, termékek és szolgáltatások fejlesztésére, továbbfejlesztésére, optimalizálására

  • Vállalati külső/belső (akár komplexebb) problémák megtalálására és megoldására

  • A felhasználó-/érintett-/ügyfélközpontúság gyakorlására

  • A felhasználói- / ügyfélélmény javítására, az felhasználói- / ügyfél-elégedettség növelésére

  • A vállalati kreativitás fejlesztésére

  • Az iteratív és agilis gondolkodás és hozzáállás gyakorlatias elsajátítására

  • A digitális transzformáció és működés elősegítésére

  • Csapatépítéseken a kreatív problémamegoldás gyakorlására, újszerű ötletek és megoldások kidolgozására

  • Adott esetben változásvezetési (change management) célokra

Példák üzleti kihívásokra, amelyek megoldásában a Design Thinking segíthet

Belső üzleti kihívások

„Hogyan tudnánk megtalálni és megoldani munkatársaink legnagyobb „pain point”-jait?”
< CFO – kb. 5000 pénzügyi munkatárs vezetője >

„Hogyan tudnánk minimum 100 M Ft-ot megtakarítani az üzletágunkban leépítések nélkül?”
< SVP – Ügyfélszolgálat vezetője >

„Hogyan tudnánk az irodáinkat vonzóbbá tenni a különböző generációbeli munkatársaink számára?”
< SVP – Szakszervezetek vezetője >

„Hogyan tudnánk továbbfejleszteni az intranetünket és a belső vállalati kommunikációt?”
< VP – Kommunikációs osztály vezetője >

„Hogyan tudnánk optimalizálni a belső tanácsadási és implementációs folyamatunkat?”
< VP – IT Folyamatoptimalizálási osztály vezetője >

Külső fókuszú üzleti kihívások

„Hogyan tudnánk az ügyfeleinket meggyőzni, hogy áttérjenek az elektronikus számlára?”
< VP – Pénzügy osztály >

„Hogyan tudnánk több digitális gondolkodású fiatalt vonzani a cégünkhöz?”
< Egy portfólió-kezelő vállalatcsoport CHRO-ja és a tagvállalatok HR igazgatói >

„Hogyan tudnánk magunkat továbbfejleszteni, hogy ügyfeleink hosszútávon is hozzánk forduljanak?”
< CSO – Értékesítési igazgató >

„Hogyan tudnánk több vendéget vonzani a hotelünkbe, hogy fenn tudjunk maradni hosszú távon?”
< Egy hotellánc Ügyvezető igazgatója >

„Hogyan tudnánk a cserediákokat segíteni, hogy könnyebben beilleszkedjenek Budapesten?”
< Egy nyugati egyetem magyarországi Campus-a, MSc képzés >

 „Hogyan tudnánk segíteni a szenvedélybetegeket, hogy megtalálják a megfelelő segítséget?”
< Egy vezetői tanácsadó cég partnere – egészségügyi területen, új piaci potenciálok kutatása >

Honnan származik a módszertan?

A mára már kiemelkedő népszerűségű módszertan Amerikából, a Stanford Egyetemről, illetve az IDEO design tanácsadó cégtől származik, akik többek között Steve Jobs fontos támogatójaként az Apple termékek fejlesztésében kulcsfontosságú szerepet játszottak.

2005-ben kezdték először oktatni Amerikában, 2007-ben Európában (Németországban), azóta már sok (multinacionális) cég használja – például az Apple, Ford, IBM, Nike, P&G, Starbucks, Starwood, Steelcase, Coca-Cola, Walt Disney, Whirlpool, Amazon, Capital One, GE, Google, Honeywell, eBay, Fidelity, SAP stb.

A sikeres alkalmazás feltételei

  • Iparágtól, cégmérettől és feladatkörtől függetlenül alkalmazható a módszertan

  • Olyan problémát érdemes kiválasztani, amely kapcsolódik külső vagy belső ügyfelekhez/kollégákhoz vagy üzleti partnerekhez, akikkel együtt dolgozik a szervezet – vagy akik számára megoldásokat keres

  • Fontos, hogy a résztvevők és a vezetőség nyitott legyen az ügyfélközpontú innováció feltételeivel azonosulni, készek legyenek mindezeket gyakorolni – például:

  • A saját esetleges célok/korlátok ellenére az ügyfélre fókuszálni

  • Hierarchia és silók helyett csoportban gondolkodni

  • Hibák szankcionálása helyett motiválni a változás irányába

  • A stabil tervezéssel szemben flexibilisnek lenni

  • Utasítások helyett együttműködni a csapat tagjaival (egy hajóban evezünk)

A Design Thinking coach szerepe – egy példán keresztül

design-thinking-gere-peter-coach-szerepeAmennyiben például egy számlázási rendszert szeretne fejleszteni egy vállalat, akkor a Design Thinking coach egyik első feladata az ügyfelet abban segíteni, hogy mely felhasználói/érintett csoporttal érdemes a workshopot/workshop-sorozatot vagy teljes projektet elindítani. A felhasználók lehetnek például az IT-s fejlesztők, a számlázási rendszer későbbi használói (akik a számlákat kiállítják), a vezetők (akik jóváhagyják ezeket), természetesen a végfelhasználó (pl. ügyfél vagy akár kolléga, akik a számlát kapják) és még sorolható.

Emellett a coach segíti ügyfelét megtalálni a megfelelő nagyságrendű és megfogalmazású problémát, hogy ne legyen túl tág vagy túl szűk a megoldandó üzleti kihívás (business challenge). Például egy ideális számlázási rendszer helyett koncepcionálható csak egy ideális online számla-kiállítási folyamat vagy egy riporting felület, attól függően, hogy mi kerüljön fókuszba. Természetesen kifelé lépve egyet az ügyfél számára egy ideális számlázási folyamat is fejleszthető.

Végül a coach kiválasztja, hogy mely metódusok a legalkalmasabbak a választott kihívás megoldására, koncepcionálja és vezeti a workshopo(ka)t és segítséget nyújt akár a későbbi implementáció előkészítésében is.

A Design Thinking coach célja, hogy az ügyfelet abban támogassa, hogy a saját problémáját maga tudja megoldani a coach metodológiai irányításával, ideális esetben szakmailag azonban nem szól bele a workshop vagy projekt kimenetelébe.

Hogyan kezdjünk neki?

A Design Thinking kipróbálható egy rövid bevezető Design Thinking workshop keretein belül. Ez segíti, hogy az adott személy, illetve csoport másképp is hozzá tudjon állni az előtte álló feladatok megoldásához. De leginkább abban az esetben lehet kihasználni a módszertan előnyeit, ha a résztvevők egy valós vállalati problémát oldanak meg a Design Thinking eszköztárával egy projekt keretein belül.

Ehhez lásd a Nyílt Design Thinking tréningek vagy Cégeknek menüpontokat.

Ingyenes DEMO